Az EZÜSTNET - Internetező Idősek Országos Egyesületének alapszabálya

Az EZÜSTNET - Internetező Idősek Országos Egyesületének Alapszabálya

Alulírott Alapítók a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 61-64 §-a, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. §-ának (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) alapján létrehozták az EZÜSTNET - Internetező Idősek Országos Egyesületét (a továbbiakban: Egyesület).

Az Egyesület 2007. augusztus 21-i közgyűlése a következő alapszabályt fogadta el.

I. Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve: EZÜSTNET - Internetező Idősek Országos Egyesülete.
2. Az Egyesület rövid neve: EZÜSTNET Egyesület.
3. Az Egyesület székhelye: 1119 Budapest, Etele út 55.
4. Az Egyesület működése a Magyar Köztársaság területére terjed ki.
5. Az Egyesület pecsétje: Az Egyesület neve és címe.
6. Az Egyesület jogi személy.

II. Az Egyesület célja és feladatai

1. Az Egyesület célja: az idős emberek minél szélesebb körének megteremteni a lehetőségét ahhoz, hogy az információs társadalomba bekapcsolódjanak.

2. Az Egyesület a célját különösen a következő módon valósítja meg:
a) támogatja az idősek internet-oktatásának programjait
b) elősegíti a témakör társadalmi elfogadottságát és támogatottságát
c) önkéntes munkával támogatja az ismeretterjesztés és oktatás szakmai fejlesztő- és háttérbázisának működtetését;
d) segítséget nyújt, és maga is kezdeményez a tevékenységhez kapcsolódó rendezvényeket, képzéseket, látogatásokat;
e) kapcsolatokat és együttműködéseket alakít ki és ápol a hasonló tárgykörben működő hazai és nemzetközi szervezetekkel.

3. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat nyer meg és adományokat fogad el.

III. Az Egyesület közhasznú jogállásával kapcsolatos rendelkezések

1. Az Egyesület (általános) közhasznúsági fokozatú egyesület. Az Egyesület közhasznú tevékenységei a Kszt. 26. § c) pontja alapján a következők:

a) Kszt. 26. § c) 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
b) Kszt. 26. § c) 5. kulturális tevékenység
c) Kszt. 26.§ c) 18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások.
d) Hátrányos helyzet, fogyatékos
e) Nők, férfiak esélyegyenlősége

2. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásból.

3. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzi.

4. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.

5. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV. Az Egyesület tagsága

1. Az Egyesületnek tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely elfogadja az Egyesület alapszabályát, aki, illetve amely az Egyesület célkitűzéseit magáénak érzi és ennek megvalósulása érdekében tenni kíván.

2. Az Egyesület tagsága rendes tagokból és pártoló tagokból áll.

2.1. A rendes tagság belépési nyilatkozat alapján keletkezik.

2.2. A felvételről a belépési nyilatkozat alapján az Egyesület Elnöksége dönt.

3. A rendes tagok jogai:
a) szavazati joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén;
b) az Egyesület bármely tisztségére megválasztható;
c) részt vehet az Egyesület által szervezett és meghirdetett rendezvényeken, tanfolyamokon;
d) javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá panasszal, felszólalással fordulhat az Egyesület illetékes szervéhez.
4. A rendes tagok kötelezettségei:
a) közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában;
b) az alapszabály rendelkezéseinek megtartása;
c) az Egyesület éves költségvetésében meghatározott tagdíj megfizetése.
5. A rendes tagság megszűnik:
a) kilépéssel;
b) törléssel;
c) elhalálozással;
6. A rendes tag az Egyesületből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet. Kilépési szándékát az ügyvezető elnöknek kell írásban közölni.
7. Az a tag, aki az évi tagsági díjat az előírt határidőn belül nem fizeti meg, önmagát kizárja.
8. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely az Egyesület alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik.
A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen, igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. A pártoló tag kötelezettsége a mindenkori éves tagdíj minimum tízszeresének egyesület részére történő befizetése. Jogi személyiségű tag nevében a bejegyzett képviselő járhat el, a jogokat és kötelezettségeket a képviselő gyakorolja az egyesület felé.

V. Az Egyesület szervezete

1. Az Egyesület vezető szervei: a Közgyűlés és az Elnökség.

2. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot.

3. A Közgyűlést évente legalább egyszer az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadására össze kell hívni, a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább 10 nappal a közgyűlés időpontja előtt. A Közgyűlés összehívásáról az Elnök gondoskodik. Ezen kívül a Közgyűlést szükség esetén bármikor összehívhatja, az Ellenőrző Bizottság kezdeményezésére pedig köteles összehívni. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagság egyharmada - ok és cél megjelölésével - kívánja.

4. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörrel:
a) elfogadja és módosítja az Alapszabályt;
b) elfogadja az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a Ksztv. 19§ (3) bekezdése szerinti tartalommal összeállított közhasznúsági jelentést
c) dönt más társadalmi szervezettel való egyesülés, szétválás, átalakulás, feloszlás tárgyában;
d) az Elnökség előterjesztése és az Ellenőrző Bizottság jelentése alapján értékeli az Egyesület gazdálkodását, dönt a zárszámadás kérdésében;
e) az éves költségvetés meghatározása, illetve az éves tagsági díj összegének a megállapítása;
f) megválasztja 3 évi időtartamra az Elnökség tagjait, az Egyesület elnökét és az ügyvezető elnököt, valamint 4 évi időtartammal az Ellenőrző Bizottságot, szükség esetén dönt díjazásukról, dönt a tisztségviselők visszahívásáról, amennyiben az elnökségi és/vagy EB tagok bármelyike az egyesület képviseletére méltatlan magatartást tanúsít, vagy az egyesület érdekeivel ellentétes tevékenységet végez, anyagi vagy erkölcsi kárt okoz az Egyesületnek.
g) dönt az Egyesület működését érintő bármely más kérdésben;
h) dönt minden kérdésben, amelyet az alapszabály a legfelsőbb szerv hatáskörébe utal.

5. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok 50%-a+1 fő jelen van. Ha a közgyűlés határozatképtelen, változatlan napirenddel 8 napon belül ismételten megtartott Közgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes. (amennyiben a közgyűlés meghívója tartalmazza az esetleges távolmaradás következményeit, valamint az esetleges ismételt közgyűlés időpontját).

6. A Közgyűlés minden tagját egy szavazat illeti meg. A Közgyűlés határozatait alapesetben egyszerű nyílt szavazásos szótöbbséggel hozza. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

- az alapszabály elfogadásához, módosításához,
- az Egyesület feloszlásához, más egyesülettel történő egyesülés kimondásához,
- a tag kizárásával kapcsolatos határozatához,
- az éves beszámoló jóváhagyását.

7. A Közgyűlés üléseit az elnök vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető elnök vezeti. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Közgyűlést vezető elnök vagy ügyvezető elnök és két, a közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.

8. Az Egyesület működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos taggyűlés nyilvános, ezért minden ilyen kérdéskörben a közgyűlés döntéshozatala során a nyilvánosságot nem zárhatja ki.

9. A Közgyűlés dönthet arról, hogy szükség esetén alkalmazottat foglalkoztat.

VI. Az Elnökség

1. Két közgyűlés között az Egyesület vezető, ügyintéző szerve az Elnökség.

2. Az Elnökség a Közgyűlés által, három évre megválasztott öttagú testület, amelynek élén elnök áll, aki az Egyesület elnöke. Az Elnökség tagja az Egyesület elnöke, az ügyvezető elnöke és három elnökségi tag. Az elnökség tisztségviselőit és tagjait a Közgyűlés választja meg.

3. Az Elnökség jogai és kötelezettségei a következők:
a) irányítja és szervezi az Egyesület folyamatos működését,
b) összehívja a Közgyűlést,
c) gondoskodik az Egyesület határozatainak végrehajtásáról,
d) elkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést,
e) kidolgozza és az Ellenőrző Bizottság véleményének kikérése után a Közgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves költségvetését és zárszámadását,
f) megállapítja és módosítja az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát,
g) a Közgyűlés döntésnek megfelelően intézkedik más társadalmi szervezettel való egyesülés, szétválás, átalakulás, feloszlás végrehajtásáról,
h) a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás,
i) az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok megvitatása,
j) tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása,
k) dönt minden olyan - az Egyesület működését érintő - kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

4. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja, az ülések összehívásáról és előkészítéséről az elnök gondoskodik. Az elnök az összehívást az ülést megelőzően legalább 10 nappal, írásban a napirend megjelölésével teheti meg.

5. Az Elnökség ülése nyilvános és akkor határozatképes, ha azon legalább három elnökségi tag jelen van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 20 napon belül az elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább (a tagok fele) három elnökségi tag jelen van. Az elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. Határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

6. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

VII. Tisztségviselők

1. A Egyesület tisztségviselői az elnök, az ügyvezető elnök, az elnökségi tagok, az Ellenőrző Bizottság tagjai és elnöke. Az Egyesület elnöke jogosult az Egyesület képviseletére, vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit, ellátja a Közgyűlés, illetve az Elnökség által rábízott feladatokat.

2. Az elnök feladata és hatásköre:

- az Egyesület tevékenységének irányítása,
- a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése,
- a Közgyűlés és az Elnökség határozatinak megfelelően folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit,
- kapcsolatot tart az Egyesülethez társult szervezetekkel;
- kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel,
- irányítja az Elnökség munkáját,
- összehívja és vezeti az Elnökség üléseit,
- képviseli az Egyesületet,
- intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
- vezeti az ügyintéző apparátust,
- irányítja az Egyesület gazdálkodását,
- gyakorolja a munkáltatói jogokat,
- az Elnökség által felhatalmazott személlyel együtt utalványozási jogot gyakorol,
- minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály, közgyűlési határozat vagy elnökségi határozat a hatáskörébe utal.

3. Az Elnököt akadályoztatás esetén az ügyvezető elnök helyettesíti. Helyettesítés esetén az ügyvezető elnök teljes joggal képviseli az Egyesületet és gyakorolja az elnök jogait.

VIII. Ellenőrző Bizottság

1. Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 főből áll. Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatók. Az Ellenőrző Bizottság tagjai sorából választja meg az elnökét. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

2. Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek.

3. Az Ellenőrző Bizottság üléseit szükség szerint tartja, de évente kétszer össze kell hívni, összehívásáról az Ellenőrző Bizottság elnöke gondoskodik. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. Az EB határozatképes, ha tagjainak több mint fele az ülésen jelen van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 20 napon belül az EB-t ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább a tagok fele jelen van.

4. Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

5. Az Ellenőrző Bizottság az Egyesület költségvetését, zárszámadását megvizsgálja és arról jelentést készít a Közgyűlés részére. Az Ellenőrző Bizottság tagja az elnökségi üléseken tanácskozási, a közgyűlésen szavazati joggal vesznek részt.

6. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
b) a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

7. Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult vezető szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

IX. Összeférhetetlenségi szabályok
1. Az Egyesület Elnökségének tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói (Ptk. 685. § b) pont és Ptk. 74/C. §). Az Elnökség és a közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a). kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatás.
2. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) aki az Egyesület elnöke, ügyvezető elnöke, vagy tagja,
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, amennyiben a jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapító okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást – illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
3. A Ksztv. 9.§ (1) és (2) bekezdése alapján a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője – elnökségi és EB. tagja- az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be –annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

X. Az Egyesület nyilvánossága

1. Az Egyesület működésével kapcsolatos (közgyűlési és elnökségi) ülésekről köteles jegyzőkönyvet készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévőket, az általuk képviselt szavazati joguk mértékét. A jegyzőkönyvből a döntés tartalma, ideje, hatálya, a támogatók és ellenzők számaránya –nyílt szavazás esetén személye is - megállapítható. A jegyzőkönyvet az elnök és két – az ülésen jelenlévő, hitelesítőnek megválasztott – tagok írják alá. A jegyzőkönyvbe foglalt határozatokat, azok tartalmát, idejét, hatályát, a mellette és ellene szavazók arányát és nevét (nyílt szavazás esetén) haladéktalanul be kell vezetni a Határozatok Könyvébe.

2. A közgyűlés és az elnökség határozatait a meghozataltól számított 15 napon belül írásban kell közölni az érintettekkel. Ezzel egyidejűleg az Egyesület székhelyén erre a célra biztosított hirdetőtáblán is ki kell függeszteni legalább 30 napra a meghozott határozatok szövegét. Ennél rövidebb határidőt akkor köteles az Egyesület teljesíteni, ha azt a hozott határozat jellege megköveteli.

3. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az elnökkel történt előzetes egyeztetés alapján munkaidőben bárki betekinthet, saját költségén másolatot készíthet. A keletkezett iratokba való betekintés iránti kérelem történhet rövid úton, telefonon, írásban, telefaxon, e-mail-en. Az Egyesület elnöke a betekintést kérők kérelmét a kérelem tudomására jutásától számított 3 munkanapon belül köteles teljesíteni.

4. Az Egyesület éves beszámolója és a közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, illetve arról saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület köteles a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján (www.ezustnet.hu) a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

5. Az Egyesület szervezeti és működési módját, a szolgáltatások igénybevételének lehetőségét, módját és a beszámolói közléseket a székhelyen történő kifüggesztéssel és/vagy a honlapon történő megjelenítéssel hozzák nyilvánosságra.

XI. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

2. Az Egyesület bevételeit képezik:

- adományozótól közhasznú célra vagy működési költség fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
- közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
- tagdíj,
- vállalkozási tevékenységből származó bevétel,
- egyéb, a Kszt. 18. § (2) bekezdésében, illetve más jogszabályokban meghatározott bevétel,

4. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

5. Az Egyesület köteles eleget tenni a Kszt. 14.-19. §-ai szerinti gazdálkodás általános szabályainak, a nyilvántartási és beszámolási szabályoknak.

6. Az egyesület saját bankszámlával rendelkezik.

Záró rendelkezések

1. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk, az egyesülési jogról szóló 1989. év II. törvényben foglaltak, a Kszt. rendelkezései, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadók.

2. Az Alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2006. szeptember 26. alakuló ülésén fogadta el, rendelkezései e naptól lépnek hatályba azzal, hogy a szervezet jogi személyiségét csak a Fővárosi Bíróságnak nyilvántartásba vételéről rendelkező végzésének jogerőre emelkedésével nyeri el.

3. A fenti Alapszabályt a Közgyűlés 2008. január 8-án módosította. Jelen Alapszabály a módosítással egységes szerkezetben érvényes.

4. Tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb a közhasznú szervezetek tevékenységével foglalkozó havi lapban közzé kell tenni.

Kelt: Budapesten, 2007. augusztus 21. napján.
Módosítás kelt: Budapesten, 2008. január 8. napján.